Vezető tervezők

Elkészült a Széllkapu park – milyen érzésekkel néztek most végig itt?

Könözsi Szilvia: Négy év munkája áll mögöttem, ennyit ölelt fel a tervezés és a megvalósulás időszaka, és most, hogy elkészült a park, részleteiben is igazolva egy kerek egészet látok, az építészeti és tájépítészeti elemek szépen egységgé értek. A jó hírem a városlakóknak, hogy Budapest térképeit át kell rajzolni, a város parkjai gyarapodtak!

Kádár Mihály: Komoly léptékű projektet zár most a Széllkapuval a csapatunk és örömmel látom az elmúlt évek közös munkájának eredményét huszonhatezer négyzetméterbe sűrítve. Ha egyszerűen szeretném ezt megfogalmazni, azt mondanám: jó végre itt lenni.

Milyen ívet írt le a tervezési folyamat, honnan indult az egyeztetés a megrendelővel évekkel ezelőtt?

K.Sz.: A megrendelői szándék szerencsére következetesen mindig is egy park, pihenőpark létrehozása volt. A városi környezetbe beékelődött, barnamezős terület adottságai adtak kihívást a tervezés során, de ez adott muníciót is a kreatív gondolkodáshoz. Gondolok itt a Ganz-gyárak jellegzetes, erős jelenléttel bíró hangulatára, illetve a Margit-körút korábbi levegőtlen, autóforgalomtól zsúfolt, gyalogos idegen környezetére. Az, hogy ezen fordítani tudjunk, egy sikeres együttműködés kellett a beruházó csapattal.

Mit gondoltok, hogyan valósult meg az épített környezet és a természet aránya?

K.Sz.: Az épített környezet csak keretbe foglalni szándékozott a parkot. Ennek eszközéül tiszta formai és anyaghasználatot választottunk. A hajtogatott formákat következetesen végigvittük a magas támfalak elcsendesülő ülőpadjaiban, ezzel finoman olvasztva össze az épített elemeket a természetes terep- és növény elemekkel.

K.M.: A városi park műfaja nem összetévesztendő a természetben található zöldterületekkel, speciális szempontok alapján kellet átgondolnunk azt, hogy hogyan teremthető meg egy zárt zöld öböl, amelyben a növényvilág jól érzi magát. Ezt segítettük az építészet eszközeivel és végig prioritásként kezeltük, hogy egy olyan zöld zónát hozzunk létre, ahol az építészet változatos formái megmutathatják: az origami hajtogatás, a formákkal való játék és a bátor építészeti megfogalmazás szórakoztató és örömet szerezhet a látogatóknak.

Milyen tanulságai vannak az elmúlt évek munkáinak?

K.M.: Ha egy kulcsszót emelhetnék ki az elmúlt évekből, az a türelem. Nemcsak a hosszú kreatív és megvalósító munkafolyamatok miatt, hanem azért is, mert még egy ilyen mesterségesen létrehozott zöld környezetben sokat tanul az ember a természettől. Az építészet és a zöld elemek összeérését ki kell várni, van egy természetes kiválasztódása a növényzetnek, a park napról napra alakul és évszakonként más arcát mutatja majd.

Van-e olyan része a parknak, amely a személyes kedvencetek?

K.Sz.: Igen, az épített elemek közül a domb tetején található kávézó geometriai formája, a pihenőterületek közül ennek a kávézónak a nagy nyitott panorámaterasza, a növénytelepítés területei közül pedig a lépcsőház melletti rózsaliget állnak hozzám a legközelebb.

K.M.: Nagyon szeretem a park grandiózus építészeti elemeit, a design-napelemeket és a zöldfalat is, mégis azt gondolom, a legfontosabb, hogy mindenki találja meg a pihenéséhez, feltöltődéséhez szükséges apró részleteket, kedvenc padot, árnyékot, zöld domboldalt.