Tájépítészet
Mi volt az első benyomásotok, amikor a Széllkapu park tájépítészeti tervezésébe kezdtetek? Milyennek láttátok a feladatot?
Nagy felelősség és persze nagy öröm volt hozzákezdeni egy ilyen értékes terület megtervezéséhez Bel-Buda központjában és megteremteni a kapcsolatot a Millenáris park Europa Nostra-díjas, hazai és európai szinten is kiemelkedő tájépítészeti alkotásával. Már a munkafolyamat megkezdése előtt világos volt, hogy egyedül a két park vizuális és funkcionális összefűzésével jöhet csak létre jól használható, építészetileg és tájépítészetileg is magas minőségű eredmény, így a tervezés során mindvégig ezt tartottuk szem előtt.
Milyen nemzetközi tájépítészeti előképek voltak számotokra meghatározók?
Miután a főbb területegységekkel és funkciókkal kialakult egy előzetes vázlatterv, a tervezési programmal összevetve olyan nemzetközi példákat kerestünk -elsősorban magyarázó alátámasztásként-, melyek léptékükben, anyaghasználatukban, illetve fenntarthatóságukban jól illusztrálták a parkról és annak működéséről alkotott elképzeléseinket. Ezek közül a legfontosabbak voltak a zürichi MFO Park zöldfelületekkel futtatott grandiózus installációja, a párizsi Martin Luther King Park barnamezős beruházása, illetve a chicagói Millenium Park hatalmas évelőfelületekkel borított tetőkertje.
Mik voltak azok a szakmai alapelvek, amelyeket szerettetek volna ebben a projektben végigvinni?
Igyekeztünk nagy figyelmet fordítani a zöldfelületek minőségi és mennyiségi megformálására úgy, hogy a fókuszunkban a helyszín terhelt járműforgalma, az egyre szaporodó hőmérsékleti maximumok és hősziget-jelenségekre álltak. Úgy éreztük, a klímaváltozás által kikényszerített új korszak kihívásaira minél hamarabb válaszokat kell adjunk, ennek tájépítészeti eszközei az ökologikus zöldfelületek, stressztűrő évelőfajok telepítése és a biodiverzitás növelése voltak.
Hogyan zajlott a TSPC-vel közös munka?
A TSPC tervezőcsapatával heti rendszeres kooperációkon vettünk részt, abszolút bizalmi és támogató közegben, a szakágak teljes együttműködése, kompetenciák elfogadása és tiszteletben tartása mellett. Ez volt a közös munka alapja, mely a tervezés kezdetétől a kivitelezés végéig meghatározta az együttműködésünket. Nagyon pozitív élmény volt!
Erdő-mező-tó hármasa határozza meg a park sokféle hangulatát – hogyan alkottátok meg ezeket az egységeket?
A park feltárását, szerkezetének kialakítását maximálisan a környezeti adottságokhoz és a tervezési programhoz igazítottuk. Így jött létre a Millenáris park vízfelületeit és gyalogos feltárási zónáit követve az a központi átlós sétány, amely a parkot egy déli fekvésű, lankás, és egy északra néző, árnyékos, nagyrészt sík terepre osztotta.
A két egymástól elváló és eltérő adottságú zöldfelület határán húzódik a tó és a vízjáték, mely várhatóan a park legintenzívebben használt része lesz. A déli, lankás „mező” látványos, egész évben díszítő évelőfelületeit élvezhetjük a csendesebb, árnyékosabb „erdő” pihenőhelyei felől, vagy akár az installáció kilátást biztosító szintjeiről. A zöldfelületek tematikus tagolása akár az évszakonként változó szabadtér-élményt, akár az eltérő parkhasználói igényeket is jól ki tudja szolgálni.
Nagyon fontos élmény a parkban, hogy a határoló térfalak miatt megjelenő rézsűk és a Mamut II homlokzata előtt húzódó függőkert zöldfelületével három oldalról közrefogják a parkot, és így tulajdonképpen egy védett völgyben érezhetjük magunkat. A térfalak mentén ’felhajló’ zöldfelületek kizárják a Margit körút forgalmát, a város nyüzsgő látványát és zaját; élesen elválik egymástól a ’kint és bent’ élménye.
A park egyik látványossága lesz a cseresznyefa-virágzás. Mit lehet erről tudni, mikor zajlik és milyen élményt nyújt?
A cseresznyefa-liget a déli fekvésű domboldalt feltáró sétautat kíséri, melynek két végén egy-egy fehér és halvány rózsaszín fajta magastörzsű, ernyős koronájú, illetve többtörzses példányai találhatók. Néhány éven belül a fák lombkoronája össze fog érni, így az árnyékadó lombsátor minden áprilisban hatalmas virágtömeggel fogja díszíteni a park ezen részét. A két különböző fafajta április elején és végén nyílik, így egy teljes hónapon át élvezhetjük majd a látványos virágzást.
Említsetek néhány különleges növényt a parkból!
A fák kiválasztásánál nagy segítségünkre volt a park zöldfelületeinek kivitelezője, a Parkertech Kft.; az ő segítségükkel egyenként választottuk ki a megfelelő fákat, különös figyelmet fordítva a park kulcsfontosságú, kiemelt pontjain megjelenő példányokra. Ilyenek pl. a tó mellett álló mocsárciprusok, a nagyszámú, hazai viszonylatban nehezen hozzáférhető többtörzsű, ernyős koronájú fanyarkák, gyertyánszilek, a hatalmas, előnevelt lepényfák, páfrányfenyők és erdei fenyők.
Mindezen túl tulajdonképpen az összes fa különleges a területen, ugyanis mind ún. gyökérlabdás nevelésűek, valamint a kitermelésük után több, mint egyéves előnevelést kapott példányok, amik a gondos előkészítésnek köszönhetően jobban és könnyebben alkalmazkodnak majd a helyi adottságokhoz.
Milyen színekkel dolgoztatok és mi adja a park egységes képét?
A park jelentős színfoltját fogja adni az a több, mint ötvenezer évelő, amelyek a virágos „mezőt” és az „erdei” aljnövényzetet adják. Az évelők esetében vezérszínek a bíbor és kék, illetve a sárga-narancs-bronz színek lesznek, melyek egy folyamatos szalagként körbefutnak a park zöldfelületein. Eközben igyekeztünk a burkolati szintet szőnyegszerűen, semleges színekkel kialakítani, hogy a zöldfelületek minél jobban kiemelkedjenek, érvényesüljenek.
Beszéljünk a park grandiózus építészeti eleméről, a függőkertről is – ez Közép-Európa első háromdimenziós függőkertje. A ti szakmátokból nézve mitől egyedi ez?
Attól, hogy a tervezési folyamat kivételes példája volt a szakágak hatáskörének elmosódó határainak interpretálására. Itt minden mindennel összefüggött és ténylegesen hatottunk egymás munkájára – a tápanyag utánpótlásos öntözéstől kezdve, a világításon át, a statikai és építészeti tervezésig.
Milyen pihenőzónákat jelöltetek ki és milyen kültéri bútorok tartoznak ezekhez?
A parknak vannak aktívabb, jobban exponált és inkább a szemlélődésre, rövidebb-hosszabb idejű tartózkodásra szánt részei. A parkhasználók számára általában a legvonzóbb elemek a vízfelületek, legyen szó álló- vagy a víz egyéb megjelenési formáival operáló vízjátékokról. Ezek környezetében több, a vízparti élményhez kapcsolódó pihenőfelületet alakítottunk ki. Ilyenek a stégfelület, a park más részén is megjelenő napozóágyak vagy a vízfelülettel csak látványkapcsolattal bíró hosszú ülőfalak.
Mi az a „kertmozi”?
Igazán különleges hangulata a függőkerthez kapcsolódó pihenőhelyeknek van, az általunk csak kertmozinak hívott döntött faburkolatú felület és a magasabb szinteken kihelyezett padok is ezek közé tartozik. Biztos vagyok benne, hogy ezek lesznek a parkhasználók preferált tartózkodási pontjai nyáron, mert a zöldfalak kondicionáló hatása kellemes mikrokörnyezetet teremt, ami egy meleg nyári napon 4-5°C is hőmérsékletkülönbség is lehet.
Mit tettetek még az egységes arculatért?
A parkban teljesen koherens szín-, anyag- és formavilágot alkalmaztunk, ami a berendezési tárgyakon különösen tetten érhető. Az azonos gyártótól származó termékcsalád legkülönfélébb termékeit a szintén az ő közreműködésükkel legyártott, általunk megformált egyedi berendezési tárgyak egészítik ki.
Milyen szakmai tapasztalattal gazdagodtatok és mit adott ez a projekt a 4D történetéhez?
Az egyetem befejezése óta együtt dolgozunk, a közel húszéves történetünknek ez a legjelentősebb munkája. A projekt végigkísérése az első ceruzavonástól, a park átadásáig óriási és hálás feladat volt számunkra. A szakmai fejlődés legjobb módja a kompetens szakmai csapattal való közös munka, a kivitelezéssel és szervezéssel járó kérdések megoldása. Ráadásul még itt sem értek végig a feladataink, hiszen most az üzemeltetéssel járó feladatok finomhangolása zajlik, mint például a vízjáték programjának, a kisebb rendezvények lebonyolítási módjának kialakítása vagy épp a madárodúk, denevérlakok kihelyezése. Szerepet kapunk a park életének kialakításában is, ami egy tervező számára nagyon ideális állapot.
Miben méritek a projekt sikerét a tájépítészet szemszögéből?
Véleményünk szerint a legfontosabb szakmai tapasztalat a teljes szakma és a döntéshozók számára is az, hogy ennek a munkának a keretében sikerült megmutatni, hogy a 21. század elején milyen magas minőségű zöldfelületeket lehet létrehozni. Legyen szó akár a 10-12 méter magas egyedekből álló faállományról vagy a települési zöldinfrastruktúrában egyre nagyobb szerephez jutó vertikális zöldfelületekről. Mindezt úgy kellett megoldanunk, hogy a park jelentős része tetőkert, ezért komoly tervezési-kivitelezési feladat volt a tetőkerti zöldfelületek, fák számára a hosszútávú fejlődésükhöz szükséges élettér kialakítása. Megkockáztatjuk, hogy ilyen minőségű zöldfelületek még nem készültek Magyarországon, ez a park legfőbb értéke és a projektben résztvevők közös munkájának eredménye. Ez a felhalmozott tudásbázis számunkra felbecsülhetetlen.
Van-e személyes kedvenc részetek a parkban? Hol sétáltok majd a legszívesebben?
A tájépítészeti tervezés a téralkotásról szól. A tervezési terület léptéke és adottságai lehetővé tették, hogy a park térélményekben gazdag és változatos legyen – ennek megvalósulása számunkra önmagában nagy öröm. Térélmény annak a megkomponálása is, hogy milyen látvány fogadja a befogadót, mikor a Margit körúton halad el a park előtt és az is, mikor a park eldugott kis szegletébe tervezett pihenőhely mikrokörnyezetét kell megalkotni.
Természetesen vannak részek, melyek tervezői szempontból is különösen izgalmasak számunkra. Ilyenek a domboldal lejtős sétaútjának meghitt hangulatú térrészei vagy a függőkert bejárása során feltáruló látványok. Tájépítészként nagyon izgalmas olyan vertikális térelemek megformálása is, mint a park súlypontjában álló árnyékolók. A park számos pontjáról feltáruló változatos látványuk mellett alattuk állva hosszú percekig tudjuk nézni a fényjátékot az üveglapokon és a lamellák árnyékvetését a gránitburkolaton.
