Építész tervezők

A Széllkapu park generáltervezői megbízásakor mi volt a megrendelő kérése és milyen problémára kellett megoldást mutatni?

Könözsi Szilvia: A megrendelő kérése egy nagybetűs PARK létrehozása volt, úgy, hogy az az építési megoldásaival rejtse a mélygarázst és a kiegészítő létesítményeket, és kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel váljon a terület kiemelkedő részévé.

Fekete Attila: Prioritás volt az is, hogy a kialakítandó 21. századi modern parknak és az alatta elhelyezendő mélygarázsnak választ kellett adnia a területen jellemzően nagy, átmenő gépjárműforgalom miatti jelentős zaj- és környezetterhelés csillapítására, a környező utcák parkolási problémájára is.

Milyen kiindulópontot jelentett a terület – mi volt itt korábban és mik voltak a terület tervezés szempontjából fontos jellemzők?

KSz: Buda zöldterületeit vizsgálva a környezet nagy hiányt mutatott ténylegesen egybefüggő, nagy felületű zölddel borított egységekből. A korábbi gyárterület barnamezős átalakítása parkká önmagában kuriózum, és példaértékű beavatkozás.

FA: A terület a II. kerület Margit körút felé eső, délkeleti-déli részén, Buda egyik legnagyobb közlekedési csomópontja, a Széll Kálmán tér mellett található, a Rózsadomb alatt. Településszerkezetileg vizsgálva a Millenáris helyszíne egy potenciális ventillációs folyosó útvonalában helyezkedik el, ráadásul hossziránya az uralkodó széliránnyal közel párhuzamos, ezért kiemelkedően fontos szerepet játszik a városrész átszellőzésében, a levegőminőség javításában.

Mit jelent a „pihenőpark” fogalma?

KSz: A tervezés során sikerült a városközpont egyik legforgalmasabb körútja mellett olyan parkot létrehozni, ami ugyan kiszolgálja a gyalogosforgalom súlyvonalaiban a közlekedést, de a három dimenzió segítségével el tud emelkedni a „forgalmi síktól”, és le tud válni több intimebb, pihenésre alkalmas terület. Ilyen például a cseresznyeliget szerpentin sétaútja, és a tó melletti pihenőágyak területe.

SzCs: Pihenőpark az egész kerítésen belüli terület, hiszen sétára, ücsörgésre, kikapcsolódásra terveztük. Míg egy általános városi park különféle eseményeknek is otthont szokott adni, ez a park kifejezetten a rekreációs tevékenységeket szolgálja, ez benne az igazán különleges.

Milyen látogatót képzelt el a tervezőcsapat, amikor elkezdte a Széllkapunál a munkát?

FA: A Széllkapu a közpark-pihenőpark jellege mellett közösségi tér is. A közösségi terek kialakításának egyik célja helyet biztosítani a közösségfejlesztéshez, elősegíteni a közösségek kialakulását, javítani tagjai életfeltételeit. A most kialakított közpark több szempontból is hozzájárul ezen célkitűzések eléréséhez, sokféle közösség érdekeit, lehetőségeit és életvitelét is képes kiszolgálni és javítani. A korosztályos eloszlás mellett gondoltunk a fogyatékkal élőkre is, ezért a park akadálymentesített, a vakok és gyengén látók számára Braille-írással ellátott információs táblák kerültek kihelyezésre.

KSz: A tervezés évében, 2016-ban jelent meg a Z- generáció. Azt láttuk, hogy csak jelentős látványelemekkel lehet kizökkenteni ezt a generációt a virtuális világból. Így és főleg miattuk született meg például a park közepén elhelyezkedő árnyékoló gombák motívuma. A fiatalok mellett a parkhasználók körét a gyermekes szülők és munkából akár csak egy ebédidő keretéig napra kívánkozó középkorú generációnak, illetve a változatos környezetre vágyó időseknek is terveztük.

Milyen egységekből áll a park?

FA: A Millenáris park egyes részeivel más-más közönséget céloztunk meg. A park nagyobb térrészei nagyobb közösségek kikapcsolódási lehetőségeihez járulnak hozzá. Helyet kapott itt többgenerációs játszótér, vízi növényzettel ellátott kerti halastó, és burkolt vízjáték, melyek elsősorban a gyerekes családok, szülők időtöltését szolgálják.

A kisebb teresedések, sétány menti fordulók, ligetek és látványelemek kisebb közösségek tevékenységéhez járulhatnak hozzá. A park közepén elhelyezett három acélszerkezetű árnyékoló formájával, dinamizmusával és alatta kialakuló terével a fiatalabb generációk találkozóhelyeként is szolgálhat. A park másik jelentős látványeleme a háromszint magas acélszerkezetű függőkert, melynek járószintjei alkalmasak kisebb csoportok összejöveteléhez. A növényzettel borított hálófalak között különleges térélmény részese lehet a látogató. A szerkezet Margit körút felé eső vége egy kilátópont, a másik irányban pedig átvezet a Fény utca felett a Millenáris I területére.

A térfelszíni felépítményekben helyet kapott két kávézó is. Az egyik Margit körúti kapcsolattal rendelkezik, míg a másik a park intimebb részén kiemelten helyezkedik el. A kávézók mellett női-férfi, akadálymentes és baba-mama mosdókkal ellátott vizesblokk került kialakításra a növényfalakkal tarkított gyalogos átjáróban. A beültetett domboldalakon íves ülőfalakat helyeztünk el, melyekről a park többi része is könnyen belátható. A parkon átvezető akadálymentes sétaút egy cseresznyefaligeten halad keresztül, mely az áprilisi időszakban lélegzetelállító látványt nyújt majd az arra járóknak. A sétaút mentén napozóágyakkal ellátott napozóterasz található, mely a nyári időszakban remek alternatívát nyújt a fizetős strandokkal szemben.

Említsetek néhány különleges megoldást a tervekből!

FA: Az egyik legkülönlegesebb megoldásnak az útvonalak keresztezésében elhelyezett három nagy fesztávú, napelemekkel ellátott acél árnyékoló szerkezetet mondanám. Az árnyékolók kialakítása, statikai számítása, alapozása a 3D-tervezés eredménye. Különlegességük nem csupán elhelyezkedésükben és egyedi esztétikai megjelenésükben rejlik. A szerkezeteken elhelyezett komplex napelem-rendszer formája, tál alakú speciális dőlése, az üvegpanelek konszignációja, valamint a szerkezeten belül mélygarázsba vezetett kábelezése mind-mind hozzájárul különlegességükhöz.

A másik különleges megoldás a zöld domborzat kialakítása a mélygarázs zárófödém szerkezetén, mely helyenként teljesen egyedi kikönnyítési rendszert igényelt. Ehhez szintén a 3D-s virtuális tervezés szolgált segítségül, mellyel egyben a mennyiségkimutatás is lehetővé vált.

Mitől és mennyire zöld a Széllkapu valójában?

KSz: A park egészét végigkíséri az alapelv, a vízszintes és függőleges zöldfelületek kialakítása. A függőkert zöld falával eltakarja a Mamutot, folytatja a horizontális zöldfelületet vertikális zöldként, belsejében sétálva pedig zöld falak között igazán egyedi térélményt nyújt. A park dombjai mintegy tölcsérként a park centrumában sétálót teljesen körülölelik. A változatos növénykiültetés állandóan rácsodálkozásra készteti a sétálót.

SzCs: A Millenáris pihenőparkja ráadásul nem csak a függőleges és vízszintes zöldfelületek négyzetméterei miatt zöld. A kiültetett fák lombkoronájának zöldje, hűsítő árnyéka szintén hozzájárul ahhoz, hogy a parkot igazán zöldnek, üde színfoltnak érezzük a városi szövetben. A növénykiültetés változatossága pedig azt segíti, hogy a zöld park érzését minden évszakban élvezhesse a park látogatója.

FA: A park esszenciáját a tömör és ritka zöldfelületek kevert alkalmazása, az erdő-mező motívuma adja. Az „erdős” parkrészeken jelentős számú facsoportokat telepítettek, melyek lombkoronájukkal térben is kiterjesztik a zöldfelület határát. Hasonlóképpen a függőkert oldalfalai a teljes park zöldfelületének vertikális kiterjesztése. A facsoportok között kialakított „mező” jellegű térrészeket az évelők és cserjék uralják. A sétautak ezen parkterületek mentén helyezkednek el, kardinális pontjaikon ülőfelületek kerültek elhelyezésre. A zöldfelületek kiterjesztése a halastóban is folytatódik a megfelelő tűrőképességű vízi növényzet alkalmazásával. A zöldpark jelleg maximális eléréséhez hozzájárul továbbá, hogy a park növényvilága a környező utcák irányába is kiburjánzik, „kiköszön” például a Margit körúton és a Kis Rókus utcában.

A Széllkapu zöld jellege nemcsak a park növényvilágában nyilvánul meg. 21. századi modern park lévén alkalmaztuk a mai technológiák nyújtotta lehetőségeket a zöld-image kiterjesztésében. A parkban két napelempark üzemel majd a függőkert felső szintjén, valamint az árnyékoló szerkezetek tetején, melyek hozzájárulnak a mélygarázs elektromos fogyasztóinak üzemeléséhez. A garázs -1. parkolószintjén elektromos autótöltők, valamint a térfelszínen elektromos kerékpártöltők kerültek kiépítésre.

Hogyan hat majd az idő múlása a parkra? Milyen lesz néhány év múlva?

KSz: Az idő jót fog tenni a parknak. A 350 új fa meg fog erősödni, lombozata össze fog érni már 1-2 év múlva, a lombtömeg megsokszorozza majd az ültetéskori zöldfelület effektív mennyiségét. Néhány év múlva az évelők is meg fognak erősödni, és teljes borítottságot fognak adni a zöldfelületeknek. A park fenntartása és üzemeltetése három évig a kivitelező Parkertech feladata, így garancia is arra, hogy minden új ültetés három év múlva megerősödve, egészségesen éli majd életét.

SzCs: A tervezéskori cél az volt, hogy a park egy idő után közel önfenntartó növényzettel bírjon, egy természetesen odanőtt növénytársulás képét vegye fel. A park „erdő” és „mező” területei pár év múlva olyanok lesznek, mintha mindig is ott lettek volna.

Hogyan használhatta a TSPC a BIM-technológiát a tervezéskor?

KSz: A BIM-technológiát a mennyiségelések és a kivitelezés közbeni módosítások mennyiségeléséhez használtuk, valamint a szakági együttműködést segítette a 3D-és tervezés. A legjobb példa a tervezés során a 3D-és tervezésre a függőkert acélszerkezetének tervezése során a BIM Design gyártmánytervezővel való jó együttműködés volt. Az acél gyártmánytervek és a hozzá kapcsolódó növénytartó rendszerek konszignációja, és az öntözőhálózat tervezése LOD 350-450 közötti mélységű tervezést követelt meg.

FA: A BIM technológia már a tervezés kezdetén nagy segítséget jelent a tervezőnek, kezdve a tervezési terület EOV rendszerbe illesztésével. A modellezett környezettel lehetőség nyílik pontos benapozás és árnyékvetés vizsgálatra, valamint egy terület átfogóbb elemzésére.

A BIM az épülettervezés során a szakági tervezést is könnyebbé teszi, hiszen azonos modellben dolgoznak a tervezők, mellyel drasztikusan csökkenthető a lehetséges ütközések száma. A végeredmény a modell feldolgozási részletezettségétől függően tovább bővíthető a gyártmánytervi fázisig, ahol a modell pontos geometriát és információt tartalmaz az építendő vagy gyártandó elemekről, helyzetükről, anyagukról, kapcsolataikról a többi elemmel. A legsikeresebb példa erre az installációs függőkert szerkezet LOD 400 BIM modellje, ahol a modellezésnél a különböző csatlakozó szerkezetek alkalmazása megkövetelte a milliméteres pontosságú tervezést akár a főtartószerkezetet és alapozását, akár a háló- és korlátszerkezeteket, vagy a növénytartó ládákat és csatlakozó rendszereiket tekintjük.

A BIM technológia továbbá rendkívül hasznosnak bizonyult a mélygarázs tervezésénél, ahol a különböző épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek vonalvezetése meghatározta a különböző tartószerkezeten történő átvezetések, áttörések pozícióját, méretét.